GÖMÖRI KÖRNYEZET- ÉS TÁJFEJLESZT? EGYESÜLET
„Azt tartják a gömöriek, hogy vármegyéjük egy külön kis ország – Gömörország, amelynek mindig békés harmóniában élt együtt magyar, német és szlovák nyelv? lakossága. Búzaterm? völgyeivel, bükk-, tölgy- és feny?erd?kkel borított égbetör? bérceivel, sokféle ércet ontó bányáival, vaskohóival, gyár- és f?résztelepeivel s különleges kézm?iparával, az Alföld legészakibb peremét?l is elválasztva, a maga zárkózottságában mindig egy sajátos nyelvjárású, szokású és szellem?, külön kis országot alkotott a múltban, s alkot ma is. (Hazay Arthur /1941/)”
Napjainkban ebb?l a Gömörországból csak egy kis terület tartozik Magyarországhoz Putnok környékén, melyet Dél-Gömörnek neveztünk az 1990-es években, bár a Kis-Gömör helyesebb lenne. Az egykori vármegye magyarországi települései: Aggtelek, Gömörsz?l?s, Kelemér, Zádorfalva, Alsószuha, Szuhaf?, Zubogy, Ragály, Imola, Kánó, Trizs, Sajópüspöki, Bánréve, Hét, Putnok, Serényfalva települések. 2001 óta ezen a vidéken tevékenykednek egyesületünk tagjai a táj védelméért, a természet kincseivel való bölcs és tartamos gazdálkodásért, a fenntartható fejl?dés remélhet?leg megszület? kultúrájáért és társadalmáért. Utolsó órában öreg gyümölcsfákat mentenénk, helyi zöldségfajtákat hozunk vissza a „múltból”. Gyerekek, fiatalok, feln?ttek szemléletét igyekszünk formálni természettel, környezetvédelemmel, helyi gazdasággal kapcsolatban. Szétszórtan él?, kisvárosnyi ember számára szervezünk szakköröket, tanulmányutakat, közéleti eseményeket, vagy közrem?ködünk ezek megrendezésében. Igyekszünk ápolni Gömörország hagyományát is.
A települések ebben a határmenti térségben sajátos problémákkal küszködnek. Az elzártság, a fejlesztések elmaradása sokáig jelentett egyfajta védelmet a természeti értékek és a múlt kulturális értékei számára. Viszont ugyanezen okból a helyi közösségek fennmaradása is kérdésessé kezdett válni. A munka és jövedelem-szerzési lehet?ségek hiánya miatt elvándorlás indult meg, míg a maradók egyre nehezebben boldogulnak. Egyesületünknek legfontosabb célja ezért kezdett?l a közösségek gazdasági-társadalmi útkeresésének segítése, lehet?ség szerint "zöldítése".
